Egyéb kórkép

Alvászavarként jelenik meg számos szervi és működésbeli zavar, melyek kivizsgálását osztályos keretek között javasolt elvégezni. Számtalan esetben azonban a kóros tünetek hátterében nem igazolódik eltérés, ilyenkor elegendő a táplálási illetve életmódra vonatkozó tanácsok betartása és szokások kialakítása.

Gyakran a szülők alvászavarként jelzik a csecsemők nyugtalanságát és ennek orvoslására kérnek segítséget.

Az alvászavarokat az esetek legnagyobb részében nem gyógyszeresen kell kezelni, hanem kiinduló okát kell kutatni. Ez egy közös munka, mely csak akkor eredményes ha a szülő és az orvos partnerként viselkedik.

Külön témaként jelölnénk a patológiás alvás fogalmát, ezek az alvási zavarok rendszerint az éjjeli órákban, az alvás korai fázisában lépnek fel, többnyire a non REM fázis valamelyikében.

Pavor nocturnus (night terrors)

Rendszerint az éjjel első felében a gyermek az alvásból felül, kiabál, dezorientált, kofúz. Artikulálatlan, félelmetes, gyakran állati hangokat hallat. Ezzel egy időben komplex menekülő mozdulatokat végez. A környezetére nem reagál, miközben úgy tűnik felébredt.

Gyakoribb ez az alvászavar fiúknál. A pavor nocturnust el kell különíteni az alvajárástól és a rémálomtól. Keletkezésében szerepe lehet mindazon jelentős személyes és családi stressz helyzeteknek, melyek a gyermeket foglalkoztatják. Pszichiáter, gyermekorvos bevonása szükséges a sikeres kezeléshez.

Alvajárás (szomnambulizmus)

Az alvajárás alatt olyan ismételten visszatérő epizódokat értünk az éjjel során, amikor a beteg alvás alatt felkel az ágyból, és sétálni kezd, esetleg komplex cselekvéssort végez. Ez a jelenség néhány pérctől félóráig is eltarthat. Értelmetlen, artikulálatlan beszéd előfordulhat az alvajárás során is.
Az alvajárás gyakori jelenség, a gyermekek 6%-nál számolhatunk vele. Fiúknál gyakoribbnak tartják, gyakran öröklődik.

Az okok melyek a szomnambuliznust kiváltják ugyancsak pszichoszociális jellegűek, melyeket fel kell tárni. Maga a jelenség – bár környezetét megijeszti – ártalmatlan. A szülőknek vigyázniuk kell gyermekükre, hogy gyermeküket alvajárás közben nehogy baleset érje.

Visszatérő rémálmok

A gyermek éppúgy riadtan ébred, mint a pavor nocturnus során, de hiányoznak a vegetatív tünetek (pupilla, szív-légzés megfigyelés fontos). A riadt kisgyermek könnyedén ébreszthető, szemben a pavorral és viszonylag gyorsan megnyugtatható. Rendszerint jól emlékszik és képes beszámolni a rémálmáról.

Gyakoribb a visszatérő rémálom lányoknál 10 éves korig. Ezeknek az álmoknak a taralma valamilyen tudatosan, vagy akár tudattalanul átélt agresszió, amit a gyermek nem tud megfelelően feldolgozni. Szembe kell néznünk azzal a ténnyel hogy a serdülőkori, sőt, az az előtti gyermek fél a haláltól, illetve azoktól az agresszióktól melyeket közvetve vagy közvetlenül átél. Gondolnunk kell arra hogy a gyerek esetleg szemtanúja lehetett a szülők, vagy mások szexuális aktusának, és miután ezt még életkorának megfelelően nem tudta feldolgozni, agressziónak éli meg.

A visszatérő rémálom az előzőekhez hasonlóan pszichológus és gyermekpszichiáter bevonását igényli.